Kecskeméti Nagytemplom - Kecskemét

Kecskeméti Nagytemplom bemutatása

1774 és 1806 között épült Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján. A templom kereszttel együtt 75 méter magas körfolyosós tornyán a korinthoszi pilaszterek felett óraíves főpárkány húzódik. A copfstílusú toronysisak gazdagon részletezett, felette a kereszt a gömbbel aranyozott. A homlokzat középső részét hatalmas, kettős féloszlopokkal alátámasztott timpanon alkotja, oldalt pedig két fél-pillérpár keretezi. Az erősen plasztikus főhomlokzat arányai nyugodtak, így a templom uralja a város főterét, tornya hozzátartozik a város sziluettjéhez.

A templom-külső a hazánkban ritka klasszicizáló, későbarokk építészet szép példáját mutatja, és később egyúttal mintául szolgált az „alföldi nagytemplomnak”. Vörösmárvány kapuja feletti szoborcsoport azt a jelenetet ábrázolja, amikor Jézus átadja Szent Péternek a kulcsokat. A fülkékben Szent István és Szent László szobra, a timpanonban a „Patrona Hungariae” dombormű, a homlokzat párkányán pedig a négy evangélista szobra látható.

A templom főhajója három boltszakaszos. A freskókat Roskovics Ignác, a falfelület díszítését pedig Lohr Ferenc készítette. A főoltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja, és klasszicizáló hátépítmény keretezi, amely Falkoner József alkotása. A főhajó első részének oldalfalaira a város egykori földesurainak, az Anjou, a Hunyadi és a Koháry család címerei, valamint Kecskemét városának címere került.

Három harangja van a templomnak: a nagyharang a Szentháromság tiszteletére szentelt, az úgynevezett Boldogasszony-harang, és a lélekharang, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek. Az orgona a templom méreteihez méltó. A 3312 sípos orgona hangversenyek tartására is kiválóan alkalmas.

A 73 méter magas tornyából letekintve Kecskemét látképe tárul a turisták elé.